11:11

Hosszú ölelésben a csend.

Nem hallik zaj kint, se bent

Nyakamban kis sóhajod:

-Iszol teát? -folytatod

A mosolyod, Istenem, a szád:

"szeretem az ezüstfát".

Szemeid kéklő tenger,

a forró lázas testben.

Íveid haladnak ujjaim alatt,

előbb érzéki, utána vad.

Csillapítom forró lázzal,

szerelmes vad románccal.

Bolond lehet aki szeret,

táncol veled hogyha lehet.

Esőben, fagyban -sárban,

udvaron és benn a házban.

A lelke összeér veled.

Vállad -csípőd, karod -kezed...

Könnyed és nem könnyes!

Ilyen, ha valaki szerelmes?