Tegnapután

Nem érdekel már holnap, sem a tegnap,

a Göncölszekér utáni első fényes csillag.

Ívek, ízek, illatok...tengerkék szempár.

Felhők felett a napsugár engem nem vár.

Nem érdekel már a tegnap, mert ma van!

Az égboltnak még sok -sok csillaga van.

Abból százat veszek, száz fénnyel ragyog,

kioltja az egyet, hol voltam de nem vagyok.

Vigyetek szerelmek, vigyetek messze,

forró öletekben el leszek temetve.

Mától százezer csillag éghet felettem!!!

(fekete angyalok kísértete lettem.)

BéZsé

Szabadság rabja

Várni -váratni. Másként látni -láttatni.

Ordítani kiállni és a csendnek fájni.

Ha másként érzed, kizárnak.

Kitesznek a világnak. Ők kivárnak.

Akkor mondd, hová hajtod fejed?

Lesz -e zúg, ahová lehet? Ellökik a kezed.

Vagy bántanak: sárba mártanak,

mellkasodra lépnek, azt hiszik ártanak.

Te hálával és mosollyal várod,
(már kigombolnád a kabátod)
de hideg idő marad, Ő meg nem jön.
Eltiport sorsod folyton visszaköszön.

Látna, láttatna vele az ember,
de hős lenni már senki nem mer.

A Szabadságot nem nyeri el soha,

nem várhat szerető se anya se mostoha.

Magányos élete a váratásban' eltelik.
Te várhatod, az esküt megszegik.
Ne várj! Mert mindenki önmaga foglya,
aki saját Szabadsága rabja.

BéZsé

Ne szólj


Ne szólj senkinek mit akarsz,
még meglátják szemedben amit takarsz:
a tavaszi buja zsongó életet,
mikor engeded és közeledbe léphetek.

Ne szólj semmit a nevemben,
meglátod úgyis a szememben
a téli fagy roppant olvadását,
mikor érzem kezeid símogatását.

Ne szólj, inkább lépj tőlem messzebb,
forrósodik a levegő, hozzád vonz a tested.
Édes kínok között reszketek- olvadok.
Hűs patak leszek: szomjad rajtam olthatod.

Ne szólj! Kérhetem? Lehetne?
Legyen ma a csendünk, ez a csillagos este.
Versben írd le inkább vagy daloljad nevetve:
Tiéd vagyok kedves szeretlek örökre.

Ami a Tiéd lett mindigre, vedd el.
Nézz rám lelkem a csillogó szemeddel.
Hallod? Énekel neked a kismadár:
"Szeretlek-szeretlek", "nem kell más soha már"

Vagy inkább szólj: mondd ki ami jólesne!
Megkapod nappalra megkapod éjjelre.
Ragyogásodban ezer csillag gyönyörködik,
Szólsz? Hallgatsz? Ahogy kedved telik.

BéZsé

11:11

Hosszú ölelésben a csend.

Nem hallik zaj kint, se bent

Nyakamban kis sóhajod:

-Iszol teát? -folytatod

A mosolyod, Istenem, a szád:

"szeretem az ezüstfát".

Szemeid kéklő tenger,

a forró lázas testben.

Íveid haladnak ujjaim alatt,

előbb érzéki, utána vad.

Csillapítom forró lázzal,

szerelmes vad románccal.

Bolond lehet aki szeret,

táncol veled hogyha lehet.

Esőben, fagyban -sárban,

udvaron és benn a házban.

A lelke összeér veled.

Vállad -csípőd, karod -kezed...

Könnyed és nem könnyes!

Ilyen, ha valaki szerelmes?

Karácsonyi vígasztaló

Várod -e úgy az ünnepet

ahogyan azt most nem teheted?

Szent estén összekulcsolod kezed,

megérinthetnéd Őt, de nincs veled.

Táncolnál még, mondd: az esőben,

jégben -hóban télidőben?

Szád harmatja fagyaszt még szívet?

Olvaszt -e jeget karod, öled, íved?

Elkárhoznál most is egy csókért?

Mit adnál, mondd: egy szerelmes bókért?

Körötted most gyermekeid játszanak,

példájuk, hitük, szerelmük te vagy.

Te vagy az Ember, az Anya, a Nő,

és a szerelmemtől bűnbe eső.

Öledbe ejted két kezed,

behunyod titokban a szemed.

Meg ne lássák, még nem lehet:

magadhoz szorítod szerelmesed.

el ne ereszd, csak míg a két lélek

összebújik egymás szerelmének.

Pilláid mögött ott leszek veled,

álmodj csak, ne félj: vagyok neked.

Karácsony éjjelén a vállunk összeér:

elragad bennünket a szenvedély.

BéZsé

Főnix könnye

Üvölt a sebzett vadállat,

a penge  verőeret szakít.

Forog a kés: végzetes találat,

fizess haláloddal, ha bátorságod elvakít.

Életed mit sem ér, te ostoba...

...nem segít testvér, se mostoha.

A Főnixmadár könnye sebet gyógyítana!

Vajon eljön idejében!?Vagy soha...

BéZsé

Szerelmes

Íveid -színeid,

hajlanak -fordulnak.

Álmaid -vágyaid,

szemeid csillognak.

Kis kockás szoknyád,

a szemeimet vonzzák.

Ha mosolyom elérne,

angyalka zenélne.

Zenélne-megélne,

szívedig elérne.

Csengettyű szól nyárban

csuda kék ruhádban.

Libbensz az ajtódnál,

derekad kezemre,

öled az ölembe.

Ezer pillangónál,

szivárvány álomnál,

egybeérhetne.

BéZsé

Vágyra járva

Most is kiülsz a lépcsőre,

messze gondolsz.

Egy hétfőre...

vagy más napokra,

szép szavakra,

mikor csípőd fogja.

Szájadat csókolja,

ingjét gombolja.

Ahogy teljesedik a vágyad,

egészen belereszket a lábad,

elindul kezed.

Körmöd karcos, ujjbegyed

kényeztet ahol lehet.

Megváltást most ez hoz neked.

Behunyod égszínkék szemed,

vágyadhoz odaképzeled

szerelmesed.

Ő csakhamar megfogja kezed,

egyszer tán' oltár elé vezet.

BéZsé

Lélek-elmélet

Valahol benned van egy sziget,

hangtalan, íztelen.

Sugall csak, súgni minek?

Zajtalan, nincstelen.

A szigeten kopár fa, más nincsen.

Ülsz tövében, vágyad alig érzed. 

Menni el, messzi kell menni innen,

mennél te: indulnál, de nincs érkezésed.

Várj még! -int egy hang benned,

maradj csendben, ostoba.

Lásd már meg hogy ők se várnak,

hová is mennél, mondd hova?

Valahol benned van egy sziget,

porig égett, volt életed.

Sugall csak, mert súgni minek?

Zajtalan,élettelen.

BéZsé

Ünnepek

A szív fiatal, minden korban

vártad a Télapót és Jézuskát.

Gyermekként hittél: az angyalodban!

(veled volt anyuskád, apuskád)

A dal csendes lett. De ott él benned

a régi kis gyermekdalocskád.

Baráttal nevettél, lányokkal incselegtél:

ma már összekulcsolod kezed.

Fogadás jobbról -zászlónak tisztelegtél:

imád mostanra csak szeretetért rebeg.

Mindegyik ünnep megmaradt,

csak idővel az ajándék -elmaradt.

BéZsé