2019. március 2., szombat

Ha

Ha cseppen az eső Pesten,
arcodra az eső cseppen.
Esőcseppem vígan szalad,
gördül le a nyakad alatt.

Ha legördül száját tátva
csorog be a dekoltázsba.
Felforr a víz, felforr a vér
szívdobbanós helyre leér.

Ha Pesten az eső cseppen
Táncra perdülünk mi ketten
Kacagjuk majd a felhőket,
Isten teremtette őket.

BéZsé
Papírhajtogató

Holdfénybe forduló szőke hajad,
arcod hófehérjén kéklő alkonyat.
Esti fény takarja mélyülő ráncodat,
szemed kékjében  bűn és kárhozat.

Asztalodon szétdúlt irathalmazok,
fonott kosárkádba papírgalacsinok.
Eres kezeidben megremeg a tollad,
magad elé húzod az újabb papirodat.

Elrontott papírok, elcsúszott életek:
írsz, összegyűröd, s újból kezdheted.
Már tudod te is: elfogyhat a tiszta lap.
Kezdhetsz újat, vagy marad a piszkozat.

BéZsé

2019. február 10., vasárnap

Sanzon

Üllj le mellém kedvesem
Hallgasd ezt a dalt velem
Símogatja a lelkedet
Csak érinteni nem lehet

Szelidülhet a ráncom is
Lehullhat majd a láncod is
Ne szórjad rám az átkokat
Csak elviszem az álmodat

Járjad el a násztáncodat
Hozzám érintenéd magad
Vállad, csípőd, és derekad
Másé már, nekem nem szabad

Ülj le mellém kedvesem
Becsukom most a két szemem
Pillantanunk most nem lehet
Összefog majd a képzelet


Fiatal leányhoz

A májusi vadvirág illata,
a hegedű lágy dallama.
Tengerkék szempár.
Szőke vagy, tudom már.
Csended: az éjben
süvít a szélben.
Az ágyadban a vágy,
vágyadban a  lágy
szerelemdomb...
...ingemről leszakadt gomb.
A hold és napkorong.
Mind, kicsiny darabka lélek:
összerakni félek.
Ha veled gyermekkorban találkozom,
titkom a füledbe súgom:
te holnap, én tegnap vagyok.
Tavaszt hoztál, én meg őszt adok.

BéZsé

2019. január 30., szerda

Tegnapután

Nem érdekel már holnap, sem a tegnap,
a Göncölszekér utáni első fényes csillag.
Ívek, ízek, illatok...tengerkék szempár.
Felhők felett a napsugár engem nem vár.


Nem érdekel már a tegnap, mert ma van!
Az égboltnak még sok -sok csillaga van.
Abból százat veszek, száz fénnyel ragyog,
kioltja az egyet, hol voltam de nem vagyok.


Vigyetek szerelmek, vigyetek messze,
forró öletekben el leszek temetve.
Mától százezer csillag éghet felettem!!!
(fekete angyalok kísértete lettem.)

BéZsé

2019. január 26., szombat

Szabadság rabja


Várni -váratni. Másként látni -láttatni.
Ordítani kiállni és a csendnek fájni.
Ha másként érzed, kizárnak.
Kitesznek a világnak. Ők kivárnak.

Akkor mondd, hová hajtod fejed?
Lesz -e zúg, ahová lehet? Ellökik a kezed.
Vagy bántanak: sárba mártanak,
mellkasodra lépnek, azt hiszik ártanak.

Te hálával és mosollyal várod,
(már kigombolnád a kabátod)
de hideg idő marad, Ő meg nem jön.
Eltiport sorsod folyton visszaköszön.

Látna, láttatna vele az ember,
de hős lenni már senki nem mer.
A Szabadságot nem nyeri el soha,
nem várhat szerető se anya se mostoha.

Magányos élete a váratásban' eltelik.
Te várhatod, az esküt megszegik.
Ne várj! Mert mindenki önmaga foglya,
aki saját Szabadsága rabja.

BéZsé




2019. január 22., kedd

Ne szólj


Ne szólj senkinek mit akarsz,
még meglátják szemedben amit takarsz:
a tavaszi buja zsongó életet,
mikor engeded és közeledbe léphetek.

Ne szólj semmit a nevemben,
meglátod úgyis a szememben
a téli fagy roppant olvadását,
mikor érzem kezeid símogatását.

Ne szólj, inkább lépj tőlem messzebb,
forrósodik a levegő, hozzád vonz a tested.
Édes kínok között reszketek- olvadok.
Hűs patak leszek: szomjad rajtam olthatod.

Ne szólj! Kérhetem? Lehetne?
Legyen ma a csendünk, ez a csillagos este.
Versben írd le inkább vagy daloljad nevetve:
Tiéd vagyok kedves szeretlek örökre.

Ami a Tiéd lett mindigre, vedd el.
Nézz rám lelkem a csillogó szemeddel.
Hallod? Énekel neked a kismadár:
"Szeretlek-szeretlek", "nem kell más soha már"

Vagy inkább szólj: mondd ki ami jólesne!
Megkapod nappalra megkapod éjjelre.
Ragyogásodban ezer csillag gyönyörködik,
Szólsz? Hallgatsz? Ahogy kedved telik.

BéZsé